Birkákkal az éghajlatváltozás ellen

Az indexen egy érdekes cikk jelent meg, bizonyos termékcsaládról, melyet gyártója a környezettudatos vásárlóknak ajánl., A merinó birka gyapjából készült ruhákról van szó. https://index.hu/techtud/2019/09/17/merino_gyapju_polo_ing_teszt/ 

 Ezúttal elismerik, hogy a legeltető állattartásnak lehet némi haszna a klímaváltozás ellen folytatott küzdelemben, hiszen kisebb károsanyag kibocsátással jár a gyapjúanyagból készült ruha előállítása, és azt csak nagyon ritkán kell mosni. Egy-két fontos szempontot azonban mindenképp hozzá kell tennünk a leírtakhoz.
A kiindulópont - nagyon helyesen - az, hogy a ruhaipar is rendkívül környezetszennyező, a globális kibocsátás kb. 8-10%-áért felelős (itt 8%-ot említenek, máshol 10%-ot). Ennek fő okaként a szerző azt jelöli meg, hogy a ruhaipar sok műanyagot használ fel.
A ruhaipar kibocsátása azonban nem csak ezért nagy, hanem azért is, mert a gyapot termesztése is nagy környezetterheléssel jár. Egyetlen póló előállításához sokezer liter víz, 0,3kg műtrágya, és 0,3kg vegyszer felhasználása is szükséges. A rovarirtószerek 25%-át is a ruhaipar alapanyagainak megtermelésekor használják fel, és szintén a ruhaiparhoz kapcsolódik az ipari szennyvíz 20%-ának keletkezése is.Másrészt a gyapotot igen messziről kell importálni, birkákat viszont Magyarországon is lehet(ne) tartani. A cikk azonban csak egyetlen konkrét termékre koncentrál, amit már most meg lehet venni bizonyos boltokban - és egyébként szintén egy másik kontinensen termelik meg az alapanyagát (Ausztráliában).A szállítás okozta környezetterhelésről viszont a mainstream, liberális, kapitalizmus- és globalizációpárti sajtó általában szeret megfeledkezni .
Hozzá kell tenni mindehhez még azt is, hogy a ruhaipar nagy mértékű szennyezéséért a pazarlás is felelős. 30 év alatt négyszeresére nőtt Európában egy átlagos női ruhatár, melynek harmadát soha nem is használták. Ezért a multik által mesterségesen gerjesztett fogyasztói mentalitás a felelős. Manapság az számít "igényes"-nek, aki folyamatosan követi az épp aktuális divatot, és lenézik azokat, akik évekig ugyanazokat a ruhákat hordják vagy a turkálókban vásárolnak - holott épp ez a környezettudatos magatartás. Erről persze megint csak nem tesz említést a cikk, mert a fogyasztói társadalom kritikája is tabutéma a mainstream, liberális, globalizáció- és kapitalizmuspárti sajtóban (és persze valójában a jobboldalon is az).
A cikk szerint összességében ezek a gyapjúruhák összességében valamelyest "zöldebbek", de csak kicsit. Azért csak kicsit, mert a birka metánt termel.
A birkatenyésztés ökolábnyomának számításánál nem is számol mással a cikk, csak azzal, h. a birka metánt bocsát ki. Ez persze igaz, arról azonban hallgatnak, hogy, a metán átlagosan 12 év után lebomlik, tehát nem halmozódik a légkörben, mint széndioxid, amely nem bomlik le.
Nem írnak arról sem, hogy a legelő állatok KOMPOSZTÁLNAK, mert a növényzet egy részét az ürülékükkel együtt beletapossák a talajba, amely így sokkal több szenet tud megkötni. Ezzel a legelő állatok ledolgozzák a metán kibocsátás bűnét.Ezért( is) lehetséges, hogy a legelők szénmegkötő képessége majdnem akkora, mint az erdőké - miközben élelmiszert és ruhaanyagot is előállíthatunk egyszerre a legeltető állattartással.A szárazföldek kb 20%-át borítják legelők és füves puszták, ám 30%-át tárolják a talaj által megkötött szénnek.A legeltető állattartás tehát kifejezetten hasznos éghajlatvédelmi szempontból - persze csak akkor, ha környezettudatosan művelik, tehát nem jár erdőirtással, túllegeltetéssel és műtrágyázással. Sok helyen ugyanis, pl Nyugat-Európában már műtrágyázzák a legelőket is, ami szintén károsanyag kibocsátással jár és a talajt is tönkreteszi.Magyarországon azonban szerencsére még nem terjedt el a legelők műtrágyázása - így itthon is elő lehetne állítani ruháink legalább egy részének alapanyagát - műanyag, műtrágya, vegyszer, a szállításhoz felhasznált benzin, gázolaj vagy kerozin elégetése és ipari szennyvíz keletkezése nélkül.
A cikkben bemutatott termékek ára valóban nagyon drága Ennek fő oka az, hogy egy egyetlen termékcsaládra koncentráló kapitalista cég állítja elő, és alapanyagát nagyon messziről kell behozni. Azonban a birkát fejni is lehet, tehát tejtermékeket is tudunk termelni. És legeltetni nem csak fátlan területen lehet, hanem birkákat pl. egy gyümölcsösben is. Tehát ugyanazon a területen egyszerre lehetne előállítani ruhák alapanyagát, biogyümölcsöt és biotejet, sőt, időnként egy kevés biohúst és tüzifát is. Az ún agrárerdészetben az állattartás és az erdősítés egyáltalán nem zárja ki egymást. Ideje lenne végre különbséget tenni tehát a valóban rendkívül káros és természetellenes nagyüzemi állattartás ill. a hagyományos és egyben ökotudatos legeltető állattartás között, amely nem csak a károsanyag kibocsátását csökkentheti jelentős mértékben, de hozzájárulhat a biológiai sokféleségéhez, hiszen egy nem vegyszerezett gyümölcsös vagy erdősített legelő számtalan fajnak adhat otthont. Emellett javíthatja a talajéletet is, melynek következménye, hogy mind a gyümölcs, mind a tej, mind a hús tápanyagtartalma nőni fog..