Részletek Friss Szikkadt Jani: "aggyuk kijeszt könyvbe" című könyvéből

1.TŰZSZERÉSZ VÓTAM ANNAKIDEJÉN

Gyerökök, ha nem velem történik nem hiszömee! Órdita szomszéd hogy mönnyekkodaja keritéshöz mee nagybaj van! hajnal kétóra van és nemértöm hogyeza galád méé éngöm tanálmög mikó amúgysincs jóvéleménnyee rúllam! kibotórkálok meemimást töhetnék nem haggyajabba! aszongya, jános nagyonnagy bajvan (lassú löhetök mee fölerősödötta baj!) aszongya, tuggyajános ottahól bányásszákki a homokot otta nagy vizeknéé, tégnap mikó gyüvök hazaja munkábú, kinnvannaka karhatalom emböreji aszt keritenekbe égynagy területöt! mögtuttam hogy tanáltakkéggy második világháborús bombáttaszt most mi kimögyünk aszt hatástalaniccsuk mee rosszhejönvan! nérinyáljon értök hozzá, mongya! a katonaságná tűzszerész vótam annakidején! na őtözzön aszt hozoma lámpát möga szerszámokataszt gyerünkde halkan mee őrökkis vannak tánnott! Nemmögyök – mondom meeén nem vótam katonamögmégis hogy gondójjajeszt! a tévébe mindig mögmentika világot, most mijis mögmencsük égy darabját – mongya! hüje vagyok de elindulunk! mögyünk mögyünk mán égyre hangossabban csörtetök, hátha elzevar valakija területrű de nem, csönd van mindönfele! főlkapcsójja emez a lámpátaszt tényleg ottvan sárga csikkal körbekeritveja hej aszta fődbű kiál valami vascső! jános fogjaja lámpátaszt világiccsonide – utasit! nemtudom de nem félök merojan morbidaz egész! bütykőlődik rajta nem keveset aszt éccőcsak aszt mongya jános fogjabeja fülit hogy néhajja! Mit?! – kérdöm banbán! hamán durran akkó ölis nem? és inkábba fejemre töszöma kezemet mee nemértök hozzá! de nem történik sömmi! ügyesseza szomszéd mee mögböködija vállam aszt mongya, möhetünk, mökcsináltam gyühetnek hónap érte! hazafelé mönten dicséröm agyba főbe mocskosjól esik neki dagada mejje röndösen! Aszongya – ha benne löszünka tévébe mint hősök, mögemlitöma maga nevitis! elég lössz neköméggy szál kólbászis – mondom nekide nem vöszija zadást! Másnap azé kiváncsiságtú hajtva kimögyöka területre és tényleg ottvan égy csomó embör, eevegyülök! égy nagytudású embőr közülük rohattú szidkozódik mög köpköd! aszongya – kivótaza barom akieszta csövetigy bedugaszólta most hogya faszba fojikki ezöna viz! Röndösen lapitottam pedig tuttam hogy nem tuggyákhogy én vagyok! kiderült hogya zén jószomszédom égy most készülő szenyvizcsövet látottel szakszerűjen úgyhogy azon séki sébe! haza möntem, látom pöckösen fölalá járkála szomszéda zudvarába! mán messzirű int mint valami jóbarát! Gyűjjön jános mögteritötta zasszony aszt van kolbászis, ögyünk, mögérdemöjjük! Ezök után mög látvaja jókedvét hogy mondhatnám mög nekiaz igazat! öszünk mög dicsérjük égymást agyba-főbe! kicsiny szelete a békének de mögtelika szivem szeretettel feléje!

 

2. GYILKOSGERLICE

Gyüna szomszéd möginttaszt vigyorog! aszongya – jános maga úgyiscsakitt sömmit tösz egésznap, mökkérhetöm magát hogy hónap vigyázzona pórtára mee mögyünkaz egész család agyerök ajány azasszony mögén kirándúlni még nemtudom mejik erdőbe mee kőja belemneka gomba aszt gyűjtünk be valahunnan! mondomén – aszt mögtuggya külömbösztetni űket néhogy valami gyilkosgerlicét hozzanak haza! nemnézi ki belülem hogy ehözis értökmi? – mongya! hánem! denem mondom! Naröggee tényleg mögindula család kosarakkaa mög szatyrokkaa! Hozunk magánakis csak nézzön odaja pórtára néhogy kibelezzék mig odavagyunk – szóllide aszta tenyerembe aggyaja kúlcsot! Átmögyök, nézök jobra mögasztán balra amacskák röndbe adisznókis akutya vicsorog aszt nemszámolom aház álminta cövek, röndbevagyunk! visszagyüvöka sémmittövésbe deittasztán álla bál! alibák mögtámadnak mee kivülrű gyüvök aszt nem tudom mit hisznek! Nyikita Szergejevics Hruscsovné heverészika zudvar közepén – mégjó hogyén éber vagyok! bemögyöka kéróba aszt beleveszöka zenébe denagyon! Ringata bőlcsőm és néha odavág demögszünök enneka világnakkitt! nagy lármára térök vissza, möggyütta család gyütta gombajis! Aszongyaja szomszéd – látom röndbe jános mindön! azasszony mégaz este mögcsinájaja gomba égy részét aszt gyűjjön át önni! Most öttem – mondom! na eekészülta koszt aszt üvőlt hogy mönnyek, mögyök! vigyorog az egész családa zasztalná, odaülök de inkább pogácsát kérök! ezök nekilátnak bezúznija tápot. akutyánakis adnak égy tálkával aki nincs kibékűlve velem de habzsól! kisidő elteltével akutya léveti magáta padlóra vonaglik habzika szájja, kinlódik röndösen! aszomszédnak eekereködika szöme aszt órdit neköm közbe fogjaja hasát dugja léja kezita tórkán hátha kigyün onnan valami! az egész család pánikba! jános hijja gyórsana mentőket – órdit aszt rohangála zudvaron! rohanok hivom űket minta zállat! szirénázva gyünnek aszta zegész családot betuszkojjáka mentőbe aszt uzsgyi eetünnek! Nézöma kutyájukat kinlódik nyöszörög vackolodik! nem meröm mögfogni meemég igyis szarúlnéz rám! Éccőcsak csodák csodája mögszületika zelső kiskutya asztán a következő! nem haggya abba kilencig! Mögviselta zeb de sömmi baja nincs nyalogattya akisporontyokat édösen! gyorsan hivoma szomszédot hogy léfijalta kutyájuk nema gombaja hibás! demán túlvannaka bélmosáson – mongya! mögúsztuk jános! hazagyütta család hosztaja rokon! beesött hassal az egész pereputty de bóldogan! azannyáta kutyának derábasztunka hijedelömnek – mongya! az összes gombát még azeste belerámóltaja rötyibe csak keveset tuttam mögmenteni belüle! itt öttem aszt sömmi bajom nem lött tűlle! na ezezén szomszédom az örök túlélő a nagy harcos!