Ma reggeli friss hír, hogy a magyar baromfitartó telepek tulajdonosai azzal fenyegetnek, hogy 40%-kal emelkedik majd a tojás ára, ha rájuk kényszerítik, hogy nagyobb területen, szabadabban tartsák a baromfikat.

Azzal is érvelnek, hogy ha a baromfitartás nagyobb területen történik, akkor az nagyobb környezetterheléssel jár.

Ez nem igaz. Ha igaz lenne, akkor a hagyományos baromfitartás (és általában a hagyományos, legeltető állattartás) már évszázadokkal korábban súlyos környezeti károkat okozott volna - hiszen régebben csak nagyon ritkán zárták a háziállatokat ketrecekbe. Az ökológiai válság (klímaváltozás, a termőföld kimerülése és az ökoszisztémák pusztulása) azonban az ipari forradalom után kezdődött, és súlyosbodása nagyban köszönhető annak, hogy ma már teljesen iparszerű módszerekkel állítjuk elő az élelmiszert.

Ha a baromfikat valóban szabadon tartjuk, a számukra is megfelelő helyen, akkor nincs szükség a takarmányozásukra, legfeljebb télen. Mivel pedig a takarmányt vegyszer, műtrágya és gépek használatával termeljük meg a szántóföldeken, a szabadon tartás szinte nullára redukálja a baromfitartás ökológiai lábnyomát.

Az ökogazdálkodásban ajánlott, legjobb módszer az, ha a baromfikat gyümölcsösökben tartjuk. Ez esetben a baromfi többet mozog, egészségesebben, változatosabban táplálkozik, így tojása is nagyobb, és a tápanyagtartalma is sokkal magasabb, mint az iparszerű módon előállított tojásé. Természetesen a tyúkoknak is sokkal jobb az életük. Mondhatni normális, természetes.

Ennek a módszernek további előnye, hogy a baromfik trágyázzák a gyümölcsösöket, így ott is fel lehet hagyni a műtrágyázással. A  tyúkok a saját ürülékükkel együtt a már elszáradt és a még zöld növényeket is beletapossák a talajba, a kapirgálással gyakorlatilag komposztáló munkát végeznek nekünk ingyen. A komposztálásnak pedig - talaj termékenységének javításán kívül - nagy előnye az is, hogy így sokkal kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, mint abban az esetben, ha a növények egyszerűen elszáradnak és szervesanyag-tartalmuk oxidálódik.

A baromfik ily módon történő szabadon tartásával tehát  a klímaváltozás ellen is harcolhatunk. Egyrészt azért, mert a szántókon és a gyümölcsösökben is jelentősen csökken a műtrágyázás, ami üvegházhatású gáz kibocsátásával (dinitrogén-oxid) jár, Másrészt a baromfiak által történő trágyázás is csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Emellett a vegyszerhasználat is csökkenne, így kisebb veszély fenyegetné a környező élővilágunkat, pl. a haszonnövényeink háromnegyedének beporzásáért felelős rovarokat is.